Noha ennek tudományos igazolása még várat magára, gyerekként generációk tekintettek dogmaként a narancssárga vitaminbomba  varázserejére. És milyen jól tették!

Magas béta-karotin, vitamin-, ásványi anyag, illetve rosttartalmáról gyakorta hallhatunk, ahogy emésztésjavító, bélműködést szabályozó, vizelethajtó és bőrre kifejtett jótékony hatásáról is számos írást publikáltak már.

Azt viszont lehet, hogy kevesebben tudják, hogy az ájurvédikus „vatamentesítő” diétában is a fogyasztható zöldségek körét erősíti. Mivel a következő 7 hétben alapvetően ezt az étrendet fogom tartani, engedjetek meg egy rövid bevezetőt:

Ahogy azt az előző bejegyzésben írtam, a vata dósa (egyfajta szubsztancia) a levegő elemhez és az éterhez kapcsolódik, testünkben az üreges szervekben (pl. vastagbél, hólyag, méh) található meg, egyúttal a mozgásban és a továbbításban van szerepe, mint pl. az idegingerület átadása és az érzékelés. Azoknak, akik sok levegőelemmel bírnak, több nyugtató, tápláló, “földelő” hatású és kevés “levegős” ételre van szükségük (az alma, a brokkoli, a kelkáposzta vagy a pattogatott kukorica például még inkább levegőssé tennék a vatát).

A vatamentesítő diétámhoz kapott tájékoztató anyag előírja, hogy a kúra során fogyasztott ételek legyenek nehezek, melegek, erősítő, nedvesítő jellegűek (épp a kapha diétánál írtakkal ellentétesen), ami pedig az ízeket illeti: az édes, a savanyú és a sós fogásokat javasolt előnyben részesíteni, a csípős, keserű és fanyar ízekkel ugyanakkor óvatosan kell bánni.

A tájékoztató kitér arra is, hogy mivel a vaták „emésztőereje” meglehetősen ingadozó és a számukra előírt nehezebb ételeket nem mindig tudják megfelelően megemészteni, figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az ételek megemésztéséhez megfelelő „emésztő tűz” álljon rendelkezésre, különben az elégtelenül megemésztett „táplálékmassza” méreganyagok felgyülemléséhez vezet.

Ahhoz, hogy a levegő elem túlzott mértékű jelenlétét csökkentsük a szervezetben, fontos, hogy gyakran, rendszeresen együnk kis adagokat (ellentétben például a kapha (víz/föld elem) csökkentésére irányuló diétával, ahol napi 2 étkezés javasolt). Kiemelt jelentőségű, hogy a diéta során a folyadékot (teát vagy vizet) melegen fogyasszuk, a megszokottnál némileg nagyobb arányban használjunk (jó minőségű) olajokat, illetve ghít (tisztított vaj), és fordítsunk kiemelt figyelmet a megfelelő fűszerek alkalmazására.

Az előző hetekben tartott kaphamérséklő diétámhoz hasonlóan ezúttal is egy-egy recepthez kapcsolódóan igyekszem “ájurvédikus” górcső alá venni és bemutatni nektek a főbb ételcsoportokat. Kezdjük a zöldségekkel:

A vata alkatúaknak például nem megfelelő, ha túlnyomórészt nyers zöldségeken élnek, mert „túl könnyűvé” teszi őket, főtt formában azonban legtöbbjüket elég jól bírják. Fagyasztott zöldséget és salátákat csak mértékkel fogyasszanak. Előnyös, ha fűszerekkel, olajokkal és teljes kiőrlésű gabonafélékkel főzik őket együtt.

A káposztafélék családjába tartozó növények (fejes káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, fodros kel, karalábé) fokozzák a bélgáz termelődését, tehát növelik a vatát, így a diéta idején fogyasztásuk nem javasolt – ugyanakkor, ha fűszerek, sajt, tejföl, só, szezámolaj vagy ghí kíséretében kerülnek a tányérra, egy-egy alkalommal csipegethetünk belőlük. A gomba vizelethajtó, szárító hatású, így szintén növeli (súlyosbítja) a szervezetben a vatát. A nyers hagyma felfúj, főtt formában azonban vatacsökkentő hatással bír.

A rukkolát, az endíviát, a csírákat, az articsókát, a kaliforniai paprikát, a zellert (nagyon rossz), a mángoldot, a padlizsánt, az uborkát, a csicsókát, a petrezselymet, a nyers spenótot, a jamgyökeret a vata csökkentése érdekében, a diéta során lehetőleg ne fogyasszuk.

A cékla, a répa, a torma, a zöldbab, a főtt borsó, a retek, a hínár, a nyári tök, a sütőtök, az édesburgonya, a patisszon, a cukkini, a paszternák, a korianderlevél, a főtt vagy párolt spenót, a paradicsom, a spárga (nagyon jó), a fokhagyma (kis mennyiségben), az olívabogyó, az édeskömény és a már említett sárgarépa ugyanakkor az ajánlott zöldségek körét erősíti.

Lehet, hogy Roger nyúl (madarak helyett csillagokat) látásának is jót tett volna annak idején, ha több sárgarépát fogyaszt?

Találgatások helyett íme, három ízletes variáció sárgarépára, amelynek elkészítése nemcsak a hollywoodi forgatások szüneteibe, hanem a tavaszi fogyókúrákba (és a vata étrendbe) is kiválóan beilleszthető.

Gyömbéres sárgarépa-alma smoothie

Gyömbéres répa-alma smoothie. Fotó: Kardamom

Gyömbéres répa-alma smoothie. Fotó: Kardamom

A hagymához hasonlóan az alma nyersen “vatanövelő”, míg főve, párolva vagy sütve vatacsökkentő hatással bír, ezért én ezúttal 3-4 perc erejéig megpároltam, majd ezután valamennyi hozzávalót alaposan összeturmixoltam.

Hozzávalók (2 pohárhoz):

  • 3 kisebb alma
  • 1,5-2 bögre reszelt sárgarépa
  • 1 kisebb darabnyi frissen reszelt gyömbér
  • 1 dl víz

Mazsolás-mézes répasaláta

Mézes-mazsolás répasaláta. Fotó: Kardamom

Mazsolás-mézes répasaláta. Fotó: Kardamom

Hozzávalók (2-3 személyre):

  • 1/2 teáskanál méz
  • 1/ pohár mazsola
  • 2 evőkanál hidegen sajtolt olívaolaj
  • 1 evőkanál friss citromlé
  • 2 bögre reszelt  sárgarépa

A mazsolákat legalább 10 percre áztassuk be a könnyebb emészthetőség érdekében. A citromlevet és a mézet (szinte habosra) keverjük össze, majd adjuk hozzá az olívaolajat és a mazsolákat, végül pedig a reszelt sárgarépát. Keverjük el a hozzávalókat alaposan.

Répatortás chia puding

Répatortás chia puding. Fotó: Kardamom.

Répatortás chia puding. Fotó: Kardamom.

Hozzávalók (2 pohárhoz):

  • 1,5 bögre növényi tej
  • 1,5 evőkanál méz
  • 1 teáskanálnyi vanília-kivonat (vagy 1 vaníliarúd kikapart magja)
  • 1 bögre reszelt sárgarépa
  • 1/2 teáskanál őrölt fahéj
  • csipetnyi őrölt gyömbér
  • csipetnyi őrölt kardamom
  • 1 csipetnyi só
  • 1/4 bögre chia mag
  • a tetejére: kesudió, mandula, mogyoró, stb.

Egy nagyobb edényben a chia mag kivételével valamennyi hozzávalót dolgozzuk össze egy konyhai botmixerrel, ezután adjuk hozzá a chia magot is és alaposan keverjük el. Töltsük poharakba a keveréket és tegyük őket néhány órára a hűtőbe, hogy a chia mag “megszívja magát” és pudinggá alakuljon.

És hogy tényleg hangosabban füttyentünk-e majd ettől a sok sárgarépától? Ezt nem ígérhetem, viszont annak nagy az esélye, hogy a fenti finomságokat megkóstolva dalra fakadunk örömünkben.

(A  sárgarépába vetett effajta bizalmunk egyébként nemzetközi karriert is befutott már. A részletekért kattintsatok ide.)

Jó étvágyat!