Azontúl, hogy nagyon finom és különleges lett, remek apropót szolgáltatott az élelmiszer-pazarlás egyre többet emlegetett témájának rövid érintéséhez. Sokan panaszkodnak arra, hogy az otthoni főzés azért marad el, mert egy vagy két személyre nem éri meg alapanyagokat venni, az egyes, „nem megszokott” receptekhez megkezdett konzervek vagy növényi tejek, félbevágott zöldségek, stb. érdeklődés hiányában napokkal később úgyis a kukában végzik. Pedig egy tényleg minimális kreativitással (vagy a Google áldásos segítségével) akár a másnapi ebédünket is könnyűszerrel és pénztárcakímélő módon összedobhatjuk.

„A Föld rohamosan növekvő és egyre urbanizálódó népességének megfelelő élelemmel való ellátásához, annak érdekében, hogy az élelmiszer-rendszerek – termelés, elosztás, fogyasztás – még fenntarthatóbbak legyenek, azok teljes felülvizsgálata, az esetleges hiányosságok kiküszöbölése szükséges. Ez a „nagygenerál” az élelmiszerpazarlás – egyébként különösen a városi lakosság körében magas arányban jellemző – gyakorlata elleni fellépést is magában foglalja.”

Legalábbis ez volt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) képviselői által a január közepén Berlinben megrendezett agrárdiplomáciai csúcstalálkozón, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon megfogalmazott konklúziók egyike. A nem hasznosított, ugyanakkor fogyasztható, egyúttal makrotápanyagokban (szénhidrát, fehérje, zsír, rost, víz) még gazdag élelmiszerek redisztribúciója is téma volt egy, a fent említett Fórum keretében, január 15-én a FAO által szervezett, nagy érdeklődést kiváltó szakértői panelbeszélgetésnek.

A helyzetet egyébként a világ egyes régióiban eltérő módszerekkel igyekeznek kezelni: számos országban ún. élelmiszer-bankok működnek, amelyek az üzletekből és az élelmiszer-forgalmazóktól összegyűjtik azokat a még biztonságosan fogyasztható élelmiszereket, amelyek egyébként leselejtezésre, kidobásra kerültek volna. Magyarországon ilyen tevékenységet végez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Másutt, így például Indiában, a non-profit szervezetek gyakran az ilyen többlet alapanyagokból már elkészített ételeket juttatnak el az arra rászorulóknak.

A FAO egy illetékes senior táplálkozási szakértője a berlini csúcstalálkozón kifejtette, hogy a szervezet 2 évvel ezelőtt kezdett hozzá az élelmiszer-pazarlás kiterjedtségének, hatókörének felméréséhez, a vizsgálatot ugyanakkor nehezíti, hogy számos ország nem rendelkezik a témakörre vonatkozóan szisztematikusan gyűjtött, – egyáltalán – rögzített adatokkal. Megbízható adatok meg tudnák mutatni az élelmiszer-ellátási láncok kitüntetett figyelemre szoruló, gyenge pontjait.

A FAO természetes erőforrásokért felelős főigazgató-helyettese szerint gyarapodó városi lakosság egészséges ételekkel való ellátása a vidéki termelők és a városi piacok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését és olyan élelmiszer-rendszerek kialakítását követeli meg, amelyek szociális, társadalmi szempontból sokkal befogadóbbak, környezetkímélőbbek és kevésbé pazarlóak.

Becslések szerint 2050-re a világ népességének 70%-a városi környezetben fog élni (jelenleg ez az arány 50%), ezzel az ugrásszerű növekedéssel pedig az urbanizálódó lakosság körében tapasztalható éhezés mértéke is emelkedni fog. Nem véletlen tehát, hogy egyre több konferencia, rendezvény (lásd tavalyi Milánói Expo) szerveződik kifejezetten a fenntartható élelmezés megoldásainak körüljárására, illetve a FAO is minden eddiginél aktívabban foglalkozik a témával.

Ahogy a FAO Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális képviselő-helyettese a berlini fórum egy másik, a vidékről városba irányuló migrációról szóló panelbeszélgetésen kiemelte, “a vidékről való elvándorlás kevésbé jelent problémát azon országokban, ahol a mezőgazdasági szektort többnyire családi gazdaságok jellemzik, szemben azokkal, amelyeket a nagyméretű mezőgazdasági holdingok határoznak meg”.

A témával a jövőben egyre többet fogunk találkozni a médiában, itt, a Kardamomon is igyekszem majd beszámolni az egyes újdonságokról.

8151_10207773935562575_3585371094835378892_n

Padlizsán- és csicseriborsósaláta. Fotó: Kardamom

Hozzávalók 4-5 adaghoz:

a salátához:

  • 2 közepes méretű padlizsán
  • 2-3 ek. olívaolaj
  • 1 konzervdoboznyi főtt csicseriborsó (400g)
  • 1 felaprított vöröshagyma
  • ½ konzervdoboznyi főtt kukorica
  • friss koriander

az öntethez:

  • 1 tk. pirospaprika
  • 1 tk. kömény
  • 1 tk. méz
  • 1 citrom frissen facsart leve
  • 4 ek. olívaolaj

Egy serpenyőben az olívaolajon kb. 7-8 percig pirítottam a kockákra vágott padlizsánt, megszórtam egy kis sóval, borssal, majd hozzáadtam a hagymát, a lecsöpögtetett csicseriborsót, valamint kukoricát, és az egészet – folytonos kevergetés mellett – 6-8 percig sütöttem.

Az öntet hozzávalóit egy kis tálkában alaposan összekevertem, hozzáadtam a zöldségekhez, végül megszórtam friss korianderrel.

 

(Forrás: http://www.bbcgoodfood.com/recipes/2940/moroccan-aubergine-and-chickpea-salad)