Indie Farmer

Terra Madre Giovani, 2015 októbere, Milánó. Fotó: Kardamom

Hadd mutassak be valakit, akit nemrég ismertem meg – és aki rögtön valamennyi fenti jelzőre rácáfol. Az egyesült királyságbeli Nigel Akehursttal Milánóban találkoztunk egy Terra Madre Giovani-s workshopon, és ahogy röviden elmesélte a történetét, azonnal magával ragadott a lelkesedése, az intelligenciája és a hozzáállása. (Hirtelen annyi kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy végül egészen vacsoráig bombáztam velük, nemsokára kiderül, hogy miért is.)

Szóval, Nigelről röviden annyit kell tudni, hogy egy kis vidéki farmon nőtt fel Kelet-Sussexben, majd sokunkhoz hasonlóan, amikor eljött az idő, kíváncsisága őt is a fővárosba repítette és hosszú évekig marketing & sales területeken dolgozott Londonban (és előszeretettel foglalkozik ezzel a mai napig). Nemrégiben azonban ezirányú tapasztalatait, kreativitását és (jó adag) humorát felhasználva

újra felfedezte az egykori családi szálakat és egészen új dolgokba vágta a fejszéjét.

Amellett, hogy a családi farm vitorláját egészen más irányba kormányozva őshonos szarvasmarhákat és juhokat tenyészt és ad el közvetlenül a városi vásárlóknak, megalapított egy online termelői piacként működő start-upot és létrehozott egy különleges életmód-magazint is “Indie Farmer” néven.

A magazin a fenntarthatóságra, környezetre is figyelemmel lévő, quasi független brit kistermelők, illetve állattenyésztők világára, valamint a „kézműves” ételeket készítő manufaktúrák kultúrájára fókuszál és új megvilágításba kívánja helyezni ezek hagyományait.

 Az Indie Farmer célja, hogy a kisüzemi gazdálkodás vagy a valódi ételek készítésének széles körben eddig nem ismert módozatait, illetve olyan farmereket mutasson be, akik jobb, egészségesebb és biztonságosabb ételeket készítenek a városi fogyasztók számára. Emellett a szerzők a gazdálkodás és az élelmiszer-előállítás témaköréhez kapcsolódó etikai, politikai és környezeti kérdéseket is érintenek.
Nigel

Nigel

Az Indie Farmer 2014 márciusában indult útjára, ugyanezen a nyáron pedig Nigel egy 6 hetes vidéki road tripre indult „Veronica” névre keresztelt robogójával, és mindazok a helyek, emberek, illetve sztorik, amelyekkel az útja során találkozott, egészen odáig vezették, hogy visszatérjen a családi birtokra és belevágjon a saját vállalkozásába. Egy rövid, 2 perces interjú erről:

Mielőtt a Terra Madre Giovanira elutaztam volna, nagyon is hasonló elképzelések (a robogót leszámítva) fogalmazódtak meg bennem. Még ha a nyelvünk, a kultúránk, a hagyományaink, az időjárási körülményeink, a fociligáink erőssége vagy épp a popzenénk…khm…”strukturáltsága” eltérő is, szuper érzés látni, hogy néhány ezer kilométerrel távolabb hasonló indíttatás és ötletek vezérelnek velem egykorú fiatalokat.

Irtó hálás vagyok, hogy napról napra egyre több inspiráló emberrel találkozhatok, meg is kaptam az „impetust”: az egyik jövőbeli tervem az, hogy olyan magyar fiatalokat hozzak majd közel hozzátok (még ha csak egyelőre virtuálisan is), akik akár zöldségtermelőként, akár szarvasmarha-tenyésztőként, sajtkészítőként, pékként, borászként, szakácsként vagy épp kereskedőként nap mint nap azon fáradoznak, hogy a lehető legjobb minőségű ételek kerüljenek a hűtőnkbe és a családunk asztalára.

Szeretném majd leépíteni a sztereotípiákat és bemutatni nektek egyes magyar régiók minél több, a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeriparban dolgozó, velünk egykorú, lelkiismeretes, elkötelezett, jófej és kreatív srác, illetve lány történetét, sikereit, hitvallását és természetesen termékeit is.

Ismerjük az orvosunkat, ismerjük az ügyvédünket, de ismerjük valójában azokat, akiknek köszönhetően a szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges üzemanyag naponta az asztalunkra kerül?