Levélváltásokkal, Skype-hívásokkal teli, hajnalokba nyúló útvonaltervezést követően, január közepétől nagyjából egy hónapom maradt arra, hogy munka mellett esténként és hétvégenként a nagy kalandra való “felkészülés” jegyében az olasz konyha kulturális, történelmi vonatkozásaiba is beleássam magam. És nem utolsó sorban, hogy egyes, a regionális specialitásokra vonatkozó fogalmakat is helyre tegyek a fejemben.

A legtöbb segítséget az Akademia Italia Budapest fantasztikus (!!!) csapatától kaptam: Alessandro séf és helyettese, Gergő tudásukkal és főztjeikkel hétről hétre lenyűgöztek olasz főzőkurzusukon.

A fenti képeket az öntetek és mártások csodálatos világáról szóló kurzuson készítettem. Alább a halak, a tintahal, a rák és a kagyló előkészítéséről tanultuk, illetve láthattuk, hogy milyen egyszerűen varázsolhatunk változatos fogásokat ugyanannak az alapanyagnak a különböző részeiből:

 

Az órákat szerda esténként tartják, mindig egy-egy témakörre fókuszálnak és általában három- (néha négyféle) tradicionális fogás pontos elkészítését mutatják be. Közben persze rengeteget magyaráznak, és minden kérdésre kimerítően válaszolnak.

 Itt kenyeret, focaccia-t és pizzatésztát készítettünk:

 

Akik jól ismernek, sejtik, hogy a résztvevők közül legalább egyvalaki mindig biztosan tűkön ülve várta, hogy a kérdéseit feltegye. 🙂

Ahogy Carlo Petrini, a Slow Food mozgalom alapítója mondta,

“Egy “gasztronómus” (a fogalom tartalmát Slow Food Nation című könyvében részletesen kifejti – *a szerk.) és az is, aki nem tartja magát annak, kell, hogy mindent akarjon tudni arról, amit megeszik: az eredetét, az eljárást, a feldolgozási folyamatokat, amin az adott étel keresztülment és az embereket, akik az elkészítésében részt vettek.”

Itt a (sült) tészták világába kalauzolt bennünket Alessandro és Gergő:

 

Ahogy most újra végiglapozgattam a képeket, ismét Carlo Petrini szavai csengtek a fülembe. Slow Food Nation című könyvében írja, hogy

“… az étel (ahogy ezt láttuk az előzőekben), sokkal több, mint egy egyszerű, fogyasztásra szánt termék: az étel boldogság, identitás, kultúra, élvezet, kedélyesség, tápanyag, helyi gazdasági tényező, fennmaradás“.

Rengeteg nevetés, jó hangulat és kisugárzás, bizony! És mennyei falatok! Nekem ezt jelentette Alessandro és Gergő szerdai főzőkurzusa. Gyorsan meg is néztem a honlapon, és

március 1-jén indul újra a tanfolyam,

bármelyik alkalommal be lehet csatlakozni. Teljesen kezdőknek (akárcsak én – nincs ugyanis tapasztalatom az olasz fogások elkészítésében), haladóknak és mindazoknak szuper program, akik közelebb akarnak kerülni az olasz konyhához.

Itt már a desszerteknél jártunk – tiramisu, millefoglie és panna cotta volt a középpontban:

A tanfolyamról és az időpontokról bővebben az Akademia Italia oldalán vagy az alábbi linkre kattintva olvashattok:

http://www.akademiaitalia.hu/event/corso-di-cucina-7/