Michel Pollan (amerikai író, aktivista és újságíró, a Kaliforniai Egyetem professzora) elgondolkodtató szavai többek között arról, hogy a főzésre miért tekintenek oly sokan szimpla időpocsékolásként vagy a profi séfek kiváltságaként, amihez sosem lesz elég tehetségük.

Prezentációjában arra is kitér, hogy a reklámvilág üzenetei ügyesen hízelegnek a fontosságunk és elfoglaltságunk hangsúlyozásakor, és rejtett módon azt sugallják, hogy ha van időd főzni, biztosan lúzer vagy, hiszen nem vagy elég elfoglalt.

De hát így működik a marketingszakma: előbb mindig olyan képet fest, ami szorongással tölti el a fogyasztót, majd persze rögtön kínálja is a megoldást.”

Segítségünkre hívják a gyorséttermek menüjét, a mélyhűtött és tartósítószerrel teli félkész termékeket és még sorolhatnánk.

Pollan adatai szerint az amerikaiak ma átlagosan napi 27 percet töltenek otthon főzéssel, míg az ételek eltakarításával 4 percet. A mosogatógépek elterjedésével érthető, hogy az utóbbira szánt idő lerövidült, de annak használata egyrészt nem általános, másrészt sejthető, hogy a valamennyi otthoni étkezéssel kapcsolatos takarításra naponta összesen szánt 4 perc nagyjából mire elengendő: pl. pizzásdobozok szemétbe csomagolására.

Pedig főzni tényleg nem ördöngősség. Ahogy az egyik kedvenc animációs filmemben, a Lecsóban is elhangzik, “főzni bárki tud“.

Főzni bárki tud. Forrás: www.tumblr.com.

Főzni bárki tud. Forrás: www.tumblr.com.